Dabrony története
Dabrony 430 lelkes Veszprém megyi
kisközség, a Kisalföld legdélibb részét képező Marcal-medence szélén, a
Bakonyaljának is nevezett átmeneti vidéken helyezkedik el. A település a Gányás
és a Hajagos patakok medrei között létesült. Határai egyik oldalról a
Marcal-völgy rétjeivel, mocsaras-lápos területeivel, másik oldalról a bakonyi
erdők nyúlványaival érintkeznek.Pápától délnyugati irányban található, csendes
kis település. A XIII. században épült román stílusú, félköríves szentélyű
evangélikus templomát a gótika korában alakították át.
A település neve a szláv Dobron személynévből alakult ki,
feltehetően a XI. században. Először 1380-ban említették "Dobron al. non Alasun"
néven. Ekkor közös területet alkotott Alásonnal, a mai
Nagyalásonnyal.
A falu határában található vízimalmot
Rezenka János pápai malomasztalos újította fel az 1920-as
években.
Területét a nagyvázsonyi, az örvényesi,
végül a pápai pálosok bírták. A XVII. században a pálosok bérbe adták a falut.
Bérlője előbb Török István, később Káldi Ferenc pápai alkapitány.
Magyar falu, nagyobbrészt evangélikus
lakossággal.Egyházát Kinizsi Pál létesítette. A legrégebbi
katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvben
rögzítettek szerint a falu temploma – amely ma az evangélikus gyülekezeté
1480-82 között épült, felszentelésére 1483-ban került sor. A templomot Kinizsi
építtette. Egy legenda szerint a templom alatt kripta van, sőt egyesek tudni
vélik, hogy maga Kinizsi Pál nyugszik ott. A kripta feltárása nem történt meg,
annyi azonban biztos, hogy a feltételezett helyen erősen konganak a falak. A
katolikus hívők 1785-ben a nyárádi plébániához tartoztak. Régi, romos
kápolnájáról tettek említést a feljegyzések 1774-ben. A jelenlegi katolikus
templom 1905-1915 között épült román stílust utánzó jegyekkel.
Dabronyban tanítóskodott 1884-85-ben Gárdonyi (Ziegler) Géza. Itteni keserű
élményei alapján írta első neves művét a Lámpás-t. Ma is élnek a Gárdonyi hősök
leszármazottai, akikről "Az én falum" című elbeszélő kötetében írt.
Az
író szobra a Faluház előtti közterületen látható.
A község hírhedt szülötte Milfajt Ferenc dabronyi betyár, aki
Sobri társvezére volt.
A
temetőben három 1848/49-es honvéd sír található.
A község közéletének színterei:
A FALUHÁZ ad helyet az orvosi rendelőnek, gyermekvédelmi
tanácsadónak, 4800 kötetes könyvtárnak, 100 férőhelyes színházteremnek, ifjúsági
klubnak.
A Veszprém Megyei Amatőr Színjátszók
Egyesülete alkotóházat működtet a Kossuth u. 45. sz. alatt. A településen
autószerviz, 2 vendéglő és 2 bolt működik. A községben található a
Marcal-Bitvaközi Vadásztársaság színvonalas Vadászháza.
A település egész belterülete összközműves (villany, víz, telefon,
földgáz és csatorna). A község belterületének szélén ipari tevékenység végzésére
alkalmas 2,3 ha terület található.
|